Wlishire Boulvard

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Szomb. Márc. 21, 2009 9:29 pm

*Igen, ebbe ő is beleesett, talán itt van az orra előtt vagy pár üzlettel arrébb, de nem látja. Körülnéz a boltok kirakatain, elnéz a messzi távoli boltokra is, de nem fedezi fel a kölcsönzőt. ~ ez a meló holnapra halasztódik. mint minden más. Hétfőre mindenképpen kell egy verda. Így nem megyek semmire. ~ fut át a gondolat az agyán, majd elővesz még egy bagót. Az "eset" óta szokott rá a cigire, de azóta keményen. Piál is, de próbál mértéket tartani, meló közben is lecsúszik egy eg hideg sör a hűtőládából, úgy hogy megvan a baja az alkohollal. De nem oly vészes mint hallatszik. Rágyújt s kifújja a füstöt.*
- No problem...ha csörög akkor csörög.-*szívja meg cigijét és a füst mögül az oroszra néz.*
- Tuti az a legfontosabb hívás amit nem veszünk fel. Ismerős dolog...Avalon hotel?-*kérdezi vissza, arcán nincs semmiféle döbbenet hisz igen jó hírnévvel rendelkező szálloda s rengeteg lakosztállyal rendelkezik, nem csoda ha nem futottak össze. Nem is tudtak volna, mivel megérkezése óta ki sem mozdult.*
- Én is ott szálltam meg. Oda vitt a taxi.-*neki oly mindegy volt csak ágy és bár legyen a szobában. Ezt megkapta,nem panaszkodott. De lassan újra kell tölteni a whisky készletet. Kissé megcsapolta. Majd felhívja rá a szobalány figyelmét ki minde reggel halkan bekopogtat és érdeklődik a takarítás után.*
- Úgy van...Épület terező vagyok. Nagyobb beruházásokra specializáslódtam ha a mester képzést lehet így megfogalmazni.-*kis mosoly arca bal oldalán, csillogó sejtető tekintet.*
- Micsoda sorozatos véletlen...Az utóbbi időben Szicíliában laktam....-*biccentett aprót, de a részletekre nem tért ki.*
- Jó kis hely...tele meglepetésekkel.-*ravasz mosoly, hisz a bűnözői élet egy foka számára is ismerős. Ó hogy is ne lenne mikor abból gyarapította vagyona egy részét a különötő bankszámlákra. Kíváncsi volt mi vitte oda a férfit de nem kérdezett rá.
A nyakatekert magyarázatra elmosolyodott aprókat bólogatott és megszívta multiját.*
- Tág fogalom, nem mondom, s eme kifejezés is nagyon találó bármi is a fogalakozásod.-*bnem bánta hogy nem avatta be, hisz idegeneknek - s ő az is számára - ő sem böki ki fekete dolgait, húzásait.*
- A megbízatás után go tovább, esetleg letelepedsz?-*nagy távlatokban ő is gondolt már erre. De számos dolog van ami miatt Olaszországba húz a szíve. Bár felejtenie kell, a hosszú meló alatt talán megbékél további életével. Talán...*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Szomb. Márc. 21, 2009 9:40 pm

-Csak néha idegesítő*mondja a csörgésre hiszen néha az is főleg amikor az infókat kapj hogy hol és miként működjön Node jót keres vele így nem is panaszkodik*-Kicsit felnevet*-Valami olyasmi bár velem még nem eseett meg. *mondja majd komoly arcal bólint*-Igen, az, most ott lakom*mondja bólintva a férfi mondatára majd elmosolyodik*-Micsoda véletlen. Nem rossz hely nemde?*kérdezi ha már ő is ott van talán mond véleményt bár nem olyan fontos. Dmitrijnek úgyis csak egy állomás semmi több. Ahogy végez már tovább is áll ki tudja mikor jön vissza Los Angelesbe. Gondolkozott rajta mihez kezdjen ha már nem akarja folytatni*~talán kanada az szép~*gondolja magába majd vissz is tér a jelenbe*-Hmm akkor az elég jól fizethet. Régóta dolgozol ebbe az üzletágba?*kérdezi komoly hangon , majd bólint*-És még azt mondják véletlenek nincsnek bár én csak két hetet töltöttem ott. Egy elég gyors elintézni valóm volt utána már mentem is el. Nem volt időm sajnos megszemlélni a helyet*mondja komolyabb hangon, majd kicsit felnevet*-Hát pedig ez. Problémákat oldok meg, elég jó fizetésért*mondja bólintva. Tudja hogy eléggé ködösen beszél de esze ágába sincs többet elárulni, nem akar se veszélybe kerülni se másokat bele rángatni főleg nem ismeretleneket*-Amúgy igen. Meglepetésekből van rengeteg. CSak meg ne öljön minket*mondja kis mosollyal. Majd lassan megcsóválja a fejét*-Nem tudom bár kétlem hogy Los Angelesbe maradnák, még bármi lehet de lehet Kanada lesz még nem tudom*fejezi be.*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Szomb. Márc. 21, 2009 9:58 pm

*Igen, valóban az egyes helyzetekben, szituációkban a telefoncsörgés idegtépő és idegesítő. Neki is olykor meggyűlik vele a baja, de ez csak részletkérdés ki mit bír elviselni és milyen szinten. Elpöcköli csikkjét és kifújja a levegőt,Kis terpeszben áll keze a farmerjának zsebében, nem feszeng semmi ilyesmi csak kényelmes pozícióba vágta magát. Hát nála előfordult nem is egyszer hogy a telefont hagyta, had ontsa magából a dallamot. Kellemetlensége akadt belőle bőven még zöldfölű korában, Rafael igen csap elvörösödött olykor dühében ha egy fontos szállítmányt kellett volna átvennie, de kedvese miatt nem vette fel a mobilt. De tanult a dolgokból, megszívta akkor rendesen.*
- Nem, valóban nem rossz, egészen jó kis lakosztályt kaptam pedig nem a királyit kértem.-*kis mosoly, nem voltak oly nagy igényei de szerette a kényelmet annyi hétszentség.*
- Elég pazar a kilátás az erkélyemről. Szóval nincs okom a panaszra...bár a bárszekrény lehetne nagyobb is.-*szélesebb mosoly, majd kis bólogatások halmaza.*
- Nincs okom panaszra. Egy egy beruházás alkalmával igen jókat keresek. Nincs okom panaszra.-*ez így volt,pláne a kisebb összegű mellékjövedelmével.*
- 7 éve nyomom az ipart. Jól döntöttem mikor ezt választottam.-*és szereti is csinálni. Mi kell még több? Hát lenne rá válasz de nem aktuális most.
Hitt a véletlenekben, nem is kérdés, számtalanszor ütközött a sor fintoraiba, így kénytelen volt hinni benne. Hallgatva a férfi magyarázatát megvolt a maga elképzelése a férfi munkáját illetően. Bár csak haloványan derengett neki, a férfi stílusa, köntörfalazásai nagyon is ismerősek voltak számára. Ő sem dicsekedne ezzel azzal. Nem fszegeti a dolgot. Tudja hol a határ. Ő sem örülne s lehet egy két ökölcsapással utalmazna egy két megvádolásokat, feltételezéseket. ez volt, ilyen volt. Sosem riad vissza egy kis bunyótól.*
- Kanada...még nem jártam ott bár a vízeséséről már hallottam.-*Európát jó szerivel bejárta, de az államokat nem. Olykor megfordult a kontinesen, de mint például Los Angelesben és még sok más helyen nem járt.*
- Nos nem is tartanálak fel tovább. Köszönöm az infót, azt hiszem a kocsibérlést holnapra hagyom. Dmitrij...talán még összefutunk. Viszlát!-*útját a szálloda felé vetette. Szája körül hamiskás mosoly húzódott. Valamiért a férfi közel állt hozzá...*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Pént. Márc. 27, 2009 10:58 am

*** Sétálva egy autókereskedés felé ***

*Kilépnek az étterem ajtaján! A csodálatos napfény gyönyörűen megvilágítja a lányt, mintha egy angyal járna az emberek közt. Laurent a lányra néz, egy észrevétlen mosoly jelenik meg az arcán. Sétálva haladnak a Boulvardon céljuk felé. Nem rohannak, hiszen előttük van még az egész nap, és úgy fest, hogy Christy sem rohan sehová. Kedves gyermeki boldogság jelenik meg a lány arcán amikor „játszadozva” lép és élvezi a nap melegét. Kedves teremtés, és Laurent újra valamiért jól érzi magát, hosszú évek után először. Egy idegen városban és idegen nővel, aki oly felszabadultan tud mesélni és viselkedni.*
- Igen számomra is élvezet a meleg és a szép napos idő. Megvallom, hogy koránt sem élveztem annak idején Európában a négy évszak változását. Itt pedig szinte sosincs tél, ha pedig van, akkor is jóval az európai viszonyok fölött.
* Ismét egymásba fúródnak a szemek, a lány zöld íriszeibe néz a mélykék szem, mely lehet olykor fagyosnak tűnik, pedig nem az, főleg ha Christy szemébe néz a férfi. Az autószalon még messze van, de mégsem rohannak, tényleg csodálatos az idő, és még annyi minden van amit meg tudnának beszélni, vagy kérdezhetnének egymástól, hogy jobban megismerkedjenek. *
- A csodajárgány, ami a szívemhez nőt és már gyerekkori nagy álmom az fekete, a minap láttam meg ahogy elsétáltam a kereskedés előtt. Ott állt kint, egyedül árván, távol a többi társától. Egyedül állt, valószínűleg akkor moshatták le, mert nemrég érkezhetett a kereskedésbe. A napfény megcsillant a vízcseppeken és úgy éreztem, hogy rám várt ott.
*hallatszik a gyermeki rajongást sugalló válasz. Élvezettel és beleéléssel mesél az autóról ami a szívébe lopta magát. Mivel világ életében szegény volt és soha nem adatott meg neki hogy autója legyen, nem hogy ilyen, még egy szakadt európai gyártmányra sem futott. De most, hogy tehetősebb, és cégtulajdonos, úgy érzi, hogy végre megvalósulhat egy gyermekkori állom. A legendás Ford Mustang Gt. Mely megannyi ábrándozás szereplője volt gyermekkorában, amikor az utcakölykök vagy éppen egy boltos kergette az ellopott élelem miatt.*
- Christy! Mi késztette arra, hogy színésznő legyen? Talán szülei színészek, vagy csak az egyikük?
* vált állt hírtelen más témába, hiszen megint ő lett kérdezve, ami nem baj, de jobban szereti hallgatni az embereket, mint hogy ő meséljen magáról.*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Szomb. Márc. 28, 2009 12:50 am

[Sétálva egy autókereskedés felé]

*Hiába, fiatal még, s talán tényleg túlságosan ártatlan, és gyermeki még erre a világra. Egyszer majd biztos olyan nagybetűs NŐ lesz belőle, aki előtt hasra esnek a férfiak, de ahhoz még tapasztalnia kell ezt-azt. Most még talán a kislány jelző jobban illik rá, még annak ellenére is, hogy teljesen önálló, el tudja tartani önmagát, és egyedül él. Igen, leginkább csak a tapasztalat hiányzik. Talán pont azért tud ilyen felszabadult, és kedves lenni mindenkivel, mert sosem bántották még.*
- Nem vagyok oda a hidegért, bár lehet, hogy ez csak azért van, mert szoknyapárti vagyok… Meg a vastag kabátokat sem kedvelem, azokat nem is nevezném csinosnak. Nem is tudom, hogy kibírnám-e hosszútávon az ottani hideget.
*Kissé egyszerű magyarázat, de nem zavarja, más baja nincs a hideggel, csak ez. Nem néz félre, nincs miért, állja a férfi tekintetét. S talán az is meglepő lehet, hogy a szemei is mosolyognak, a mai világban ez nem túl jellemző. Többnyire jó a kedve, csak akkor kopik meg kicsit a mosoly, mikor egész nap dolgozott, és estére lemerül…*
- A fekete nekem túl komor, bár meg kell hagyni, elég markáns, férfias szín. Egyértelmű, hogy illik egy öltönyös férfihez. Nos, remélhetőleg ott vár akkor még magára az autókereskedésben, és nem csalogatott oda mást is.
*Jó tudni, hogy nem csak ő képes úgy rajongani dolgokért, mint egy kisgyermek. Láthatóan az autóval kapcsolatban ugyanilyen a férfi is. Neki is van autója, kicsi, amolyan nőiesnek tartozz kis járgány. Világoskék… Amolyan hozzáillő, nem eltűnő fajta. Szereti, de ritkán jár vele, ha csak teheti, inkább sétál, egészségesebb.*
- Nem nem, egyikük sem színész. Édesapám ügyvéd, van egy neves irodája, szóval munkamániás öltönyös alak ő is. *Nevet fel röviden.* Anyukám háztartásbeli, szóval rá sem jellemző. Gyerekkoromban talán amiatt kezdett el meghallgatásokra hurcolni, mert unatkozott. Rengeteg reklámban szerepeltem gyermekként, és megtetszett… Aztán jöttek a gyerekfilmek, tudja… az ilyen elveszett a kedvenc kiskutyám, vagy épp beszél, meg hasonló őrültségek. Bár meglepően vicces és könnyű állatokkal dolgozni. Aztán… valahogy így maradtam.
*Látszott rajta, hogy milyen szeretettel beszél a szüleiről, valamint a munkájáról is teljes átéléssel lelkendezik. Szereti, és kétli, hogy ez valaha is változna.*
- Nem tudom, nálam ebben nyilvánul meg az önmegvalósítás, kihívás hitelesen eljátszani olyan szerepeket, amikhez köze sincs hozzám. Általában nem olyan egyszerű, pedig sokan ezt hiszik. De még mindig nem tudom, konkrétan mivel is foglalkozik. Az üzleti ügy gyakorlatilag bármi lehet…
*Tér vissza mosolyogva erre a kérdéskörre is, mert hát, kíváncsi kicsit. Közben szépen lassan haladnak, s egyre közelebb van az autókereskedés is.*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Kedd Márc. 31, 2009 1:03 pm

*Maguk mögött hagyva a Planet Hollywood éttermet, már közel járva az autókereskedéshez, hallgatja a lányt, ahogy az az öltözködésről beszél. És igenlően bólogat amikor a hideg, a szoknya és a kabát kerül szóba.*
- Igen, bár jómagam részesültem a szélsőséges időjárás mindkét részében mégis a kellemes középértéket szeretem. Amikor egy farmer és egy póló kíséretében tudok sétálni az utcán. Bár meg kell valljam, Los Angeles nekem nagy, bár tudjuk, hogy az Egyesült Államok második nagyvárosa, én nem vagyok hozzászokva az ekkora városokhoz. De valamiért úgy részenként kezdem megkedvelni.
* kedves mosoly a lány felé, de a ruháját nem meri megdicsérni, hogy nagyon kellemes látványt mutat, így hogy szoknya van rajta. Szép lábai vannak és kedves mosolya. Hiszen az étteremben kapott kosár után már nem mer annyira flörtölni vele, nem akarja, hogy egy ripacsnak, vagy egy fajankónak tartsa a nő. Bár nem tudja, miért érdekli.
Már a látótérben feltűnik a felirat, egy hatalmas kék ovális alapon égy betű. FORD!
Laurent ahogy meglátja a felíratott mosolyra húzódik a szája. Bár nem új az autó, lehet benne körülbelül tizenkétezer mérföld, de nem érdekli, egy egy éves autó is tökéletesen kielégíti vágyait, hiszen ez az álma, már gyermekkorától. Most pedig megteheti, hogy megveszi.*
- Lassan megérkezünk!
*mondja a lánynak mosolyogva. Alig pár száz méter lehet az autókereskedésig, amikor egy bevásárló központ előtt mennek el. Laure a lányra néz, huncut mosoly, majd megszólal.*
- Kérnék öntől pár perc türelmet!
* Eltűnik hírtelen a kis áruházban és körülbelül negyed óra múlva már ki is lép rajta. Megszűnik az öltönyös külső, helyébe egy kopottasan koptatott farmer, egy világoskék mintázatlan póló, lábán pedig egy általános hétköznapi cipő. Szemén egy napszeművel, kilép széttárja kezét.*
- Kérdezte milyen a hétköznapi Laurent, hát ilyen. Mégsem ülhetek be álmaim kocsijába egy öltönyben.
*Elindulnak hát a szalon felé, és amikor odaérnek egy csodálatos látvány tárul eléjük, de Laurent felé biztosan. Ott áll az autó. Lemosva, kitakarítva, csillog a napfényben a fekete színű kaszni. Gyönyörűen csillognak a lámpái. A fekete bőrülés szinte csalogatja a férfit az autóhoz. És megvan az az érzés amit már gyerekkorában is érzet, egyszer amikor belopózott az egyik gengszterfőnök kocsijába, bár nem ez a kiadás volt, hanem egy sokkal fiatalabb 1972es változat. De az érzés ugyan az volt. *
- Minden egyes perc, amit a motor felmelegítése és lehűtése között átélsz, maradandó élmény: beülsz, az ülés megfog, a váltó bekattan, a motor pedig csak pörög. Eszement rámenős ámokfutó, pengepontos szörnyeteg. A spártai belső teret megszokod, meg azt is, hogy mindenki versenyezni akar. Az első kanyarig. Egyenesben néha elengeded őket, majd kanyar előtt ők fékeznek, te pedig villantasz egyet és a külső íven elmész mellettük, miközben tövig nyomod a gázt. A Mustang Gt szíve ott kezd dobogni, ahol a többi autó tudása végetér, a fizika határain. Ez az az autó ami megmozgat, ez az az autó, ami ösztönöz. Erről a percről álmodom, amióta csak egyszer ültem benne!

Wlishire Boulvard - Page 2 2007FordMustangGT_www.kepfeltoltes.hu_

Wlishire Boulvard - Page 2 2007FordMustangGT_www.kepfeltoltes.hu_

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Kedd Márc. 31, 2009 8:53 pm

- A farmer és a póló nagyon is jól hangzik, bár, őszintén szólva nehezemre esik elképzelni ilyesmiben. Los Angeles valóban hatalmas, s annak, aki nem itt nőtt fel, vagy él itt évek óta, talán tényleg nehéz lehet megszokni. Szerencsére nekem nincs ilyen problémám, itt születtem…
*Ő is sokszor választja a farmer, póló kombinációt, főleg, ha kicsit el akar távolodni a rivaldafénytől. Akkor elég az említett összeállítás, egy baseball sapka, meg lófarokba fogott haj, és fel sem ismeri senki.
Technikailag nem nevezhetjük kosárnak azt, hogy az étteremben elhúzta a kezét, hiszen fogalma sincsen, hogy is kellene reagálnia az ilyen helyzetekre. Túlságosan tapasztalatlan még, arról szó sincs, hogy ne tartaná vonzónak a férfit… Sőt, igazság szerint folyamatosan zavarban van mellette, aminek annyira nem örül, hisz ő mindig olyan magabiztos.
Mosolyra készteti a férfi arcán megjelenő kifejezés, majd ő is az autókereskedésre pillant, már nincsenek messze, s úgy tűnik, Laurent nagyon lelkes. A huncut mosoly okát nem igazán érti, de bólint egy aprót.*
- Csak nyugodtan, de magamra ne hagyjon itt az utca közepén…
*Persze, tréfának szánja, és őszintén reméli, nem valami lerázás akar lenni a dolog. Mondjuk, miért is akarná lerázni? Hacsak nem amiatt az étteremben történt dolog miatt… Áhh, biztosan nem. Ehhez hasonló gondolatok kergetik egymást az elméjében, miközben fel, s alá járkál a járdán az áruház előtt. Hamarosan kibújik a kis fehér kabátból, úgy érzi, nincs túl nagy szükség rá már. Megigazítja magán az almazöld felsőt, majd előveszi a parfümjét, és hint magára egy keveset. A sok sétától, és friss levegőtől már annyira nem érezhető. Na meg, tudat alatt talán tetszeni akar. Még a haját is megigazgatja kissé, aztán csak szórakozottan figyeli az óráját. 5 perc, 10… 15… és végül meg is érkezik Laurent. Hirtelen meg sem ismeri, majd elmosolyodik, mikor végre ráeszmél, hogy ő az, csak egy kis átváltozáson ment keresztül.*
- Be kell valljam, így jobban tetszik.
*Kacsint a férfira, majd indulnak is tovább. Ő nem az az autóőrült nőszemély, akit pusztán az érdekel, hogy egy férfinak van-e autója, és hogy milyen, mert ha nincs szóba sem áll vele. Sosem érdekelte, ki alatt milyen járgány van, vagy van-e kocsija.*
- Most már értem, mit értenek az alatt, hogy mennyire szenvedélyesen vagyok képes beszélni a munkámról, filmekről. Nagyon a szíve csücske lehet ez a járgány, meg tudom érteni. Bár, hozzám nem illik.
*Pördül meg a tengelye körül az autó mellett, de vigyáz, hogy ne érjen hozzá, egyesek nagyon kényesek az autójukra. A fehér szoknyájában, és csizmájában meglehetősen éles kontrasztot alkot az autóval.*
- Az azonban tény, hogy rendkívül markáns, és férfias… na meg sportos. Örülök, hogy egy álmát sikerül megvalósítania.
*Mosolyodott el jókedvűen, majd körbejárta még az autót, mint aki jó alaposan megnéz rajta mindent. Így is tett, igaz, az ő lelkivilágához a fekete túl komor volt, de nem is ő fogja megvenni.*
- Akkor ma már el is viszi?

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Csüt. Ápr. 02, 2009 9:32 am

*Laure megáll az autóval szemben, mosolyog, majd a nőre néz és újra vissza a kocsira.
Időközben megérkezik az autókereskedő is, és jókedvien fogadja a látogatókat.*
- Üdvözlöm! A papírok már hamarosan elkészülnek, csak alá kell majd írni őket és már ki is gurulhat az autóval!
*Laure újból a nőre néz mutat az autó fel.*
- Kérdésére válaszolva, igen, már el is viszem, csak aláírom a papírokat. Addig nyugodtan ismerkedjen vele belülről. Elrendezem a papírokat és már indulhatunk is, autókázni. De ha most megbocsát, akkor elintézem a formaságokat.
* a férfi előreengedi Laurentet az iroda ajtajánál, majd eltűnnek az ajtó mögött. A férfi benyúl a fiókba előveszi az autó két kulcsát a forgalmi engedélyt és kiteszi az asztalra. Majd egy kétoldalas szerződést és adásvételit nyújt át Laurenak, és mellétesz egy tollat.
Laure gyorsan átfújtja a szerződést, minden úgy van benne, ahogy megbeszélték. Megfogja a tollat, és aláírja. A vételár százharmincezer dollár. Átnyújt egy előre megírt csekket és megkapja a papírokat és a kulcsokat. *
- Köszönöm a vásárlást, lelje az autóba nagy örömét. Kellemes napot!
* mondja a férfi, és egy kézfogással már el is köszönnek egymástól. Laure és megköszöni a kívánságokat és kilép az ajtón, odasétál az autóhoz és beül Christy mellé, ha az beült autóba, ha nem akkor kinyitja neki az ajtót és int neki, hogy üljön be. Laure is beül és a kesztyűtartóba teszi az iratokat és a pótkulcsot. Az indítókulcsot a helyére illeszti, majd lassan fordítja el, a motor felbőg, kellemesen bizsergeti Laure füleit, egy örömteli mosoly, és jókedvű kurjantás.*
- Hová szeretne menni?
*Bár már több órája együtt van a lánnyal, és szinte már ismeri, tud róla elég sok mindent, de csak most tűnt fel neki, hogy magázódnak, nem mintha zavarná, csak furcsának tartja, hogy szinte egykorúak és mégis magázódnak. De nem szól, hiszen nem illene, ha Laure kezdené a tegeződést.*
- Lenne kedve leugrani a partra? Beugrunk valahová, veszünk fürdőruhát! Majd estefelé beülünk a parton egy étterembe. Azt hiszem méltó befejezése lehetne a mai napnak! Természetesen, ha van kedve hozzá!

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Csüt. Ápr. 02, 2009 6:13 pm

*Apró biccentés az autókereskedőnek, de neki nincs semmi dolga vele, úgyhogy nem fut fölösleges tiszteletköröket. Mosolyogva nyújtózik egyet a napsütésben, és jóleső sóhaj hagyja el ajkait.*
- Csak nyugodtan.
*Feleli mér Laurentnek, majd körbejárja az autót, amíg a férfi benn időzik. Beülni egyelőre nem akar, hisz fekete, és ki tudja mióta itt ácsorog a napon… benn biztos hőség van. Annyit tesz, hogy kinyitja az ajtót, és bepillant a kocsiba. Abban már most biztos, hogy az autó árából talán egy kisebb fajta lakást is lehetne venni, biztos borzalmasan drága. Ő nem is adna sok pénzt autóért, nem igazán rajong értük, használja, ha kell, és annyi. Akkor már inkább gyönyörűséges lakásra költi a pénzét, ahova jó hazamenni… Nem ül be, megáll a nyitott ajtó mellett, és az égen elhaladó kis felhőcsoportot kezdi el figyelni. Bár aligha elegek ahhoz, hogy a mai csodás napra árnyékot vethessenek.
Csak akkor ül be az autóba, mikor a férfi visszaér, az ajtót nem kell kinyitni neki, mert már megtette magától némi szellőzés érdekében. Azonban a fekete bőrülés még is szinte égeti combjait még a harisnyán keresztül is.*
- Nos, az említett tárgyalásra semmiképpen nem, még a dühöngő öltönyös fazonnal kéne szembenéznem.
*Nevetett fel röviden, és valóban, neki is furcsa volt a magázódás, de valahogy az ember lánya egy öltönyös alaknak nem gyakran mondogatja, hogy tegeződjenek. A lazább Laurenttel már könnyebben tud azonosulni, és valószínűleg hamarosan teljesen el is engedi magát.*
- Csodás ötlet. Persze, csak ha tényleg megengedheti magának, hogy ellógja az egész napot… Nehogy kirúgják miattam, vagy valami ilyesmi.
*Bár valószínűleg nem sok anyagi gondja lenne a férfinek, ha ez megtörténne, aki ilyen autót vesz… annak bizonyára bőven van még keret a hitelkártyáján.*
- Azonban, ha lehet… örülnék, ha tegeződnénk, elvégre, egy tengerparti kiruccanáshoz nem igazán illik ez a magázódás. Javítson ki, ha tévednék.
*Pillantott vidáman a férfira, majd becsukta az ajtót, és indulhattak is.*
- A Gordon’s egyébként nincs messze, úgysem láttam még az idei fürdőruha kínálatot…
*Tipikus nő, minden évben legalább egy új fürdőruhát egyszerűen muszáj vennie, úgyhogy most összekötheti a kellemest a hasznossal.*

Tárgy: Re: Wlishire Boulvard Szomb. Ápr. 04, 2009 4:27 pm

*A nő mintha gondolatolvasó lenne, vagy csak ennyire egy hullámon vannak oly rövid idő alatt amit együtt töltöttek, akárhogy is, kitalálta Laure gondolatát.*
- Tudod! Én is pont erre gondoltam az imént, mintha a fejembe látnál!
* Elindulnak az autóval és mivel a lány, már mondta is hol szeretne vásárolni Laure csak bólint és a Gordon’s felé veszi az irányt. Nem tud betelni kocsijával, hiszen egy gyerekkori álma vált valóra, bár kívülről úgy látszik, mintha egy gazdag ficsúr lenne, valójában csak pár napja szabad és gazdag ember, és ennek harminc év kellett, hogy bekövetkezzen, de az utóbbi tíz év gyümölcse ez. Mára egy vállalat tulajdonosa, egy egész ipartelep gazdája, ahová lassan ki is fog költözni, hiszen egy komplett lakórész áll rendelkezésére ott. Még valójában nem is látta, hogy mit vett, csak a papírok és a profit volt az ami meggyőzte. Lassan odaérnek a Gordon’s-hoz. Laurent lassít, majd beáll egy szabad parkolóba. Kiszáll és elindul Christy oldala felé, ha odaér kinyitja neki az ajtót és kezét nyújtja felé, hogy segítsen kiszállni, ha elfogadja. Majd bezárja az ajtót és lezárja a távirányítóval az autót. *
- Ide gondoltad, igaz? Én még nem vagyok a város ismerője, de már lassan kiismerem itt magam és ez amúgy is a közlekedési zónámba esik.
* Belépnek hát az áruházba, de Laure csak néz, nincs ő hozzászokva az efféle helyekhez, de nem esik pánikba, hamar tud alkalmazkodni és meg kell szokja ezt a környezetet. Nem ismeri egyáltalán az üzletet, így hagyja, hogy a nő mutassa merre kell menni! *
- Merre található a férfi osztály? Gondolom te azért jártasabb vagy itt, mint én!
* kis zavart mosoly, majd a lány szemeibe elvész, és egy pillanatra meg is feledkezik miért jöttek ide, hiszen nagyon szép a lány, és neki egyre jobban tetszik. De visszazökken a valóságba, hiszen nem egy ábrándozó típus. Amennyiben a lány segítségét kéri a fürdőruha kiválasztásában, így elmegy vele, de ha nem akkor elmegy kiválaszt egy egyszínű kék úszósortot és megkeresi Christyt, majd leülve türelmesen vár amíg a lány felpróbálgatja és kiválasztja a megfelelő ruhát.*