Planet Hoolywood étterem és bár

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Hétf. Márc. 23, 2009 8:46 pm

- Itt Beverly Hillsben, a tengerparton. Ohh, egyszerűen gyönyörű, mindig is olyan lakásról álmodoztam, el sem hittem, hogy létezik is ilyen. Bár be kell valljam, talán nekem egyedül kicsit nagynak fog bizonyulni, de a jövőre is gondolni kell nemde? Szóval, már alig várom, hogy beköltözzek, és elteljen az apró csecsebecséimmel, és igazán a magaménak mondhassam.
*Mesélt lelkesen, nem akarta untatni a férfit azzal, hogy körbeírja, milyen is a ház, meg aztán, elképzelni nem is nagyon lehet, azt látni kell. Ő persze beleszeretett, mi nem is csoda. A legtöbb dologhoz hihetetlen mértékű szenvedéllyel állt hozzá, és vetette bele magát mindenbe.
Amerika valóban az elkényeztetett nők melegágya, Laurent szerencsésnek mondhatja magát, hogy belefutott két kivételbe. Noha, valószínűleg őt is annak nézik, akik látták már filmjeit. Alapvetően a legtöbb színésznőre ráfogják, hogy hisztis, elkényeztetett, és lehetetlen viselkedésükkel és kéréseikkel őrületbe kergetik a környezetüket. Ő nem ilyen, ezért szeretnek is vele dolgozni a rendezők.*
- Töredelmesen bevallom, a megfelelő helyen kapizsgált, amikor a nevemet boncolgatta. Nos, próbálok befutni, mint színésznő…
*Mosolyodott el kissé zavartan, nem mintha szégyellné, csak hát fura, hogy azt állítja magáról, hogy színésznő, de valószínűleg még nem látta filmjét a férfi. Azonban az áttörés valószínűleg már nem várat magára túl sokat.*
- Na és maga? Mi az, amivel a kenyerét keresi?
*Ugyan az öltönyből talán lehet találgatásokba bocsátkozni, de ő nem az a fajta. Majd elmondja, és akkor vagy kiderül, hogy olyan szakmája van, ami megköveteli az öltönyt, vagy pedig inkább ő olyan ember, aki ebben érzi jól magát. Ezt még nem igazán sikerült eldöntenie.*
- Nos, azt hiszem, egy Camamberrel töltött csirkemell áfonyával megfelelő volna.
*A másik, amin megakadt a szeme, az a gyümölcssaláta volt, azt is remekül készítik itt. Na de nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy most eléggé éhes volt, és azt sem, hogy az előbbit meg tudta magának is csinálni. Pusztán vennie kell pár gyümölcsöt, és kész is. Szóval ezt pillanatnyilag elhalasztja, ma jóllakik.*
- Ezt muszáj megkérdeznem… Nem mintha zavarna, de mirefel az öltöny? Hisz azt mondta, nem különösebben elfoglalt ma. Szóval, így fejezi ki önmagát? Ne értse félre, nincs vele semmi baj, csak a mai világban nem annyira megszokott.
*Ha újra kijött a pincér, akkor már kérte is az ételt, ha csak nem előzte meg Laurent, hisz elviekben ugyanbár a férfinak illik rendelnie. Csak hát, ő nem volt olyan, mint a többi nő, és nem is szeretett úgy ülni valahol, mint a kuka.*
- Milyen Európa? Miért hagyta ott? Én mindig csak jót hallok róla, meg hogy egyes helyek mennyire szépek… bár tudom, minket tartanak a lehetőségek hazájának… Csak sosem értettem, miért hagyja el valaki az otthonát.

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Hétf. Márc. 23, 2009 9:10 pm

*Ahogy hallgatja a nőt a házról arcára mosoly húzódik, olyan lelkesen mesél a házáról, nem csoda, hogy máris költözni akar, hiszen szemmel látszik, hogy elsőre beleszeretett a házba.*
- Olyan lelkesen mesél, hogy mindjárt megfordult a fejemben, hogy megnézem!
*mondja mosolyogva, mindig jó látni, ha valaki ennyire boldogan mesél valamiről amit önerőből ért el.
Kicsit meglepetten hallja, hogy a nő foglalkozása valóban színésznő, kicsit meglepődik, hiszen nem gondolta volna, bár be kell vallani, nem egy moziba járó, hiszen ahol eddig volt, ott nem is igazán volt rá lehetősége.*
- Sajnálom, ez az én szegénységi bizonyítványom, hogy nem láthattam filmekben. Bevallom őszintén nem vagyok egy nagy mozilátogató, de ígérem a legújabb filmjére el fogok menni, ha megtudom, hogy mikor lesz bemutatója, vagy ha megy akkor máris megveszem a jegyet.
* mondja mosolyogva, hiszen nem teheti meg, hogy egy színésznővel ül egy asztalnál és egyetlen filmet sem tud mondani amiben láthatta. De túl sokat szerencsére nem kell magyarázkodnia, máris jönnek az érdeklődő kérdések.*
- Az én történetem nem most kezdődik el. Nagyon mélyre kellene visszanyúljak, hogy megértse azt ami valójában én vagyok.
*Ez a történet egy utcagyerekről szól, mely a hetvenes évek végén látta meg a holdat, azon a bizonyos éjszakán amikor édesanyja az életét adta azért, hogy ő megszülethessen. Ő Laurent Dubois, Brüsszel utcagyereke. Az utcagyerek egyszer felnő és a mindennapi lopások, zsebmetszések nem elégítik ki a megbízók, vagy éppen a felettesek, az utcát irányítók nagyobb bandák igényeit. Így az igazságot egyelőre elhallgatva kezd bele gy történetbe, mely csak a képzeletébe születet meg.*
- Brüsszelben születtem. Gazdag szülök hülyegyerekeként, ki megszokta, hogy tele van minden jóval és apuci és anyuci mindent megvesz neki. Majd katona lettem, szolgáltam itt és ott, leszerelve, pedig úgy döntöttem lelépek a szülői háztól, és szerencsét próbálok. Így kerültem ide. Most pedig saját erőmből megcsinálom a szerencsémet. Egy üzleti tárgyalásra indultam, amikor összefutottunk, de valahogy önnel nagyobb kedvem volt lenni, mint egy öltönyös muksóval.
* persze ez közel elkerüli az igazságot, menekülnie kellett az országból, ezért került a francia idegenlégióba, hol tíz hosszú évet húzott le, akár egy börtön, de mégsem az. Majd a tíz éves keresetével a bankszámláján, Amerikába költözött, hogy új életet kezdjen. Megvásárolt egy fegyverkutató labort és ebből jön a pénz, a nagyon sok pénz.*
- Tudom elsőre nagyon ijesztőnek hallatszik, de higgye el koránt sem vagyok az a bankár típus, vagy az elkényeztetett gazdag ficsúr.
* amint megérkezik Fred, a lány rögtön leadja a rendelést, Laure elmosolyodik, majd ő is leadja a saját rendelését. Biccent a fejével köszönésképen, és visszaadja az étlapot Frednak.*
- Szóval? Mikor kell moziba menjek, hogy meglássam a filmjét?

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Kedd Márc. 24, 2009 1:39 am

- Bizonyára tetszene, bár nem ismerem az ízlését, na meg, elég egyedi ház, de gyönyörű.
*Mosolyodott el ismét. A dolgot kissé megmérgezte ugyan, hogy a szülei vették meg, bár ami tény, hogy az ő felhalmozódott pénzéből, de akkor is… Ez olyan emberi hülyeség lehet, nem is tudná megmagyarázni, miért zavarja ennyire.*
- Ugyan… nem mindenki szeret moziba járni, és van ideje filmeket nézni. Ez attól még nem számít szegénységi bizonyítványnak.
*Találkozott már mással is, akinek fogalma sem volt róla, hogy ő színésznő, és hogy láthatta filmekben. Bár, Wynoa is mintha azt mondta volna, hogy nem igazán jár moziba. Azonban akadt már olyan is, aki magánkívül volt, amikor meglátta. Azért halkan felkacagott a férfi utolsó szavain. A filmre még biztosan nem lehet jegyet kapni. A bemutató meg… nos, ott maximum akkor jelenhetne meg, ha a kísérője lenne, esetleg remek összeköttetései…*
- Nos, akkor csak mondjon el annyit, amennyit úgy érez, az orromra köthet.
*Nem erőszak, ha a férfi nem akar magáról mesélni, ő azt is megérti, vannak jó páran, akik nem szeretnek beszélni magukról. Őket hagyni kell, majd ha úgy gondolják, kinyílnak, ha nem, nos… akkor úgy kell elfogadni őket.*
- Brüsszel… biztosan szép. A katonaság kemény lehet… ha férfi lették, biztos megpróbálnám elkerülni. Sosem értettem, mire fel van ennyi háború… Mindenesetre, nagy kalappal, bár ahogy elnézem magát, kétlem, hogy olyan sikertelen lenne ez a szárnypróbálgatás.
*Elvégre, nem tűnik túl szegénynek a másik. Mondhatni, inkább azt mondaná rá, hogy a jobban keresők közé tartozik, de nem érdekli. Sosem számított neki, hogy ki mennyit keres, neki már így is bőven van annyi pénze, hogy egész életében kényelmesen éljen.
Finoman megcsóválja a fejét, amolyan hitetlenkedve. Persze, tisztában van vele, hogy tetszik a férfiaknak, de azért olyan még nem fordult elő, hogy valaki csak úgy elblicceljen egy tárgyalást miatta. Meglepő.*
- Ki tudja, lehet az öltönyös muksó valójában nő, és még csinos is. Akkor aztán lesheti… De… *Néz kicsit komolyabban.* Biztos nem lesz ebből baja? Nem szeretném, hogy miattam legyen gond a munkahelyén.
*Igaz, a férfi nem mondta el, mivel is foglalkozik konkrétan, de ha valamilyen üzletben utazik, akkor mindegy is neki, úgysem ért ezekhez a dolgokhoz.*
- Miért lenne ijesztő? Sokkal inkább ijednék meg egy frissen szabadult gyilkostól, mondjuk… igaz, amilyen naiv tudok lenni néha, még egy olyan embernek is adnék esélyt.
*Ártatlansága, és jó szándéka néha ijesztő magaslatokba csap. Fogalma sincs, honnan ered ez a végtelen naivság, amivel viseltetni tud a legbunkóbb emberek iránt is, de úgy van vele, hogy mindenki megérdemel legalább két esélyt… ha nagyon kedveli, talán többet is. Egyszer nagyon meg fogja ütni a bokáját emiatt.*
- Nos jövő hét szombaton lesz a bemutató, és azt hiszem hétfőtől kezdik el vetíteni. A címét még nem tudom, vitatkoznak róla, de én vagyok a plakáton… csak megismer.
*Kacsint egy aprót, s mosolyog mellé. Majd kicsit kutakodik a táskájában, és elővesz belőle egy kék üvegcsét, amibe szakértő kezek a C.A.S. feliratot vésték bele.*
- A héten pedig piacra dobjuk a nevemmel fémjelzett parfümöt, remélem sikere lesz. Megszagolja?
*Kérdi kíváncsian, és ha igen a válasz, felé nyújtja az üvegcsét. Igaz, ő is ezzel van befújva, de ki tudja… Kellemesen fanyar illat, annyi szent, és Christyhez nagyon illik. A legtöbb embernek a szenvedély jut eszébe róla, legalábbis sokan ezt mondták már.*

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Kedd Márc. 24, 2009 11:31 am

-Bevallom, nagyon fiatalon jártam valamikor moziba, de utána már nem nagyon tartottam lépést a filmiparral. Bár kifejezetten szerettem a hollywoodi filmeket, de nem mindig adatott rá lehetőségem, hogy nézem is. De az ön filmjét most már azért is megnézem. Milyen témája van a filmnek? Valami romantikus film, vagy vígjáték? Esetleg a dráma kategóriába tartozik?
* Érdeklődve tekint a nőre, hiszen tényleg érdekli milyen filmben láthatja majd újra és valamiért örül, hogy a mai nap ismét egy kedves nővel találkozott. Időközben megérkezik a kért ital is. Fred finoman helyezi a kért kávét a lány elé, majd Laure mellé lép és leteszi a frissen facsart narancslevet. *
-- Egészségükre! * mondja mosolyogva, majd eltűnik az asztalok közt.*
* Laure köszönetképen biccent, egy pillanatra ránéz, majd vissza a nőre.*
- Ugyan semmi veszély nincs ebben a katonaságban, ahol én voltam. Általános sorkatonaság, nálunk Európában még kötelező volt a 18éven felülieknek. Én pedig csak egy kis sorkatona voltam
* egyáltalán nem szeret dicsekedni, hogy a légiónál volt, az a múltja, tökéletes kiképzést kapott, de vannak emberek akiket megrémítene. Ezért inkább látsszon valami kis nyálas csótánynak, mint egy-két lábon járó hadseregnek.*
- Nem, nem! Az illető akivel találkoznom kell férfi! Méghozzá a rosszabb fajtából! *nevet fel kicsit hangosabban, * - Tudja, az a fajta aki öltönyben jár és aktatáskával és mindene a pénz és az üzlet! Nem kedvelem a vaskalapos embereket.
*természetesen az öltözködésre utaló mondat szinte rá is illett volna, de szándékosan és félmosollyal mondta. Viccnek szánta. Amint a nő a táskájába nyúl és kivesz belőle egy kis üvegcsét, majd felkínálja Laurenek, hogy illatozza meg.*
- Természetes, kíváncsi vagyok milyen illetőt képvisel ön.
* elveszi az üveget, kinyitja, és kissé meglegyezi a levegőt az üvegcse fölött.*
- Kellemes illata van, de mintha ezt éreztem volna önön is. Bár meg kell valljam, önön jobban tetszett, lehet a bőre illatával párosulva idézi elő azt az illatot ami nekem tetszik. De az üveg tartalmának illata is kellemes.
* Visszaadja az üvegcsét, és a nő szemébe néz. *
- tényleg kifejező, szerintem száz százalékos sikert fog vele aratni, bár nem örülök neki, hogy minden nő aki elmegy mellettem az ön illatát fogom rajtuk érezni.
* egy újabb burkolt bók, egy újabb mosoly a nő felé, és egy korty a narancsléből.*
- Akkor ezek szerint, ha be akarok jutni a filmje bemutatójára, akkor meg kell mozgassak minden követ a városban? Vagy megvárom amíg a mozikban adják és veszek jegyet a pénztárnál.
* mondja mosolyogva,. De közben megérkezik a kért étel is. A lány elé az camamberrel töltött csirkemell áfonyával, a férfi felé pedig az aszalt szilvával töltött kacsa, szilvamártással.*
- Jó étvágyat! *Hallatszik a felszolgáló kívánsága, majd eltűnik újra.*
- Köszönjük! *majd a lányra néz.*
- Jó étvágyat! *mondja ő is a lánynak.*

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Kedd Márc. 24, 2009 5:33 pm

- Ne is mondja, manapság egyébként is olyan sok a film, hogy képtelenség követni, néha még nekem is nehezemre esik. Kosztümös film, talán a dráma lehet a legtalálóbb… Tudja, az ilyen történelmi személyekről szóló filmek mindig lenyűgöznek… Remélem, tetszeni fog a közönségnek. Na de, többet nem árulhatok el róla, már így is sokat fecsegtem.
*Legyint egy aprót, igaz, semmi olyat nem mondott, amiért kaphatna a fejére, na de nem szeret kifejezetten a filmjeiről beszélni. Elég azokból munkában.*
- Köszönjük!
*Pillant mosolyogva a pincérre, majd belekever két kockacukrot, és a tejszínt a kávéjába, és elkezdi kevergetni a kiskanállal. Nagyjából egy perc után meg bele is kortyol. Annyira jól esik neki most ez a nyugalom. Az otthon hagyott mobil bizonyára vadul csörömpöl, de nem érdekli. Mivel a mai egyetlen programját le mondták, s az egyetlen kikötése mindig is az volt, hogy aznap bejelentett teendőket nem hajlandó elvégezni. Nem szereti, ha ugráltatják. Ahhoz ragaszkodik, hogy minden napra meg legyen a napirendje, és tudja, hogy honnan hova, mikor, hol meddig kell lennie…*
- Értem, nos, így már egyből nem hangzik olyan vészesnek a dolog.
*Mosolyodott el, valóban, talán valamivel ijesztőbb volna a valóság, de sosem volt az a kifejezetten ijedős fajta. Hálistennek nem neki kellett olyasmit átélnie, mint a férfinak. Laurent szavai hallatán végignéz az öltönyön, majd oldalt pillant kissé a táskájára, és ismét fel kell kacagnia, persze halkan, és nem túl hosszasan.*
- Meg tudom érteni, igaz, akár magát is nézhetném ilyennek, ha épp nem egy üzleti tárgyalást bliccelne el, hogy az én társaságomban töltse az időt.
*Figyeli, ahogy a férfi elveszi az üveget, és illatmintát vesz.*
- Örülök, hogy tetszik, remélem is, hogy sikere lesz, ha már hagytam magam rábeszélni. Tudja, először nem is akartam használni, de olyan, mintha egyenesen nekem találták volna ki… annyira illik hozzám. Úgyhogy inkább használnom is.
*Kicsit elpirul, és először nem is tudja igazán, mit mondjon, végül csak megtalálja a megfelelő szavakat.*
- Miért nem örül? Maximum akkor lenne kellemetlen, ha büdös lenne.
*Ezt meg azért nem is feltételezi.*
- Vagy megkedvelem, és elkísérhet. De igen, nagyjából csak ezek a lehetőségek maradtak.
*Mosolyodott el kedvesen, általában egyedül, vagy szülei kíséretében ment el a bemutatókra, férfi sosem volt az oldalán. Most esik le neki, hogy ha ez előfordulna, akkor azonnal erről pletykálnának Hollywoodban.*
- Azonban, azt hiszem, magának nem is lenne olyan kellemes, ha elkísérne. Pletykák kereszttüzében állni sosem kellemes.
*Húzta el kicsit a száját. Nos igen, még egy ok, amiért jobb, ha nem igazán ismerkedik férfiakkal. Sosem szerette, ha pletykálnak róla, és nem is akar okot adni a találgatásokra. Megköszöni a főételt is, majd Laurentre pillant.*
- Jó étvágyat!
*S már lát is neki az ínycsiklandozó falatoknak, és addig nem is nagyon szólal meg, míg be nem fejezte, nem szeret evés közben beszélni.*

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Szer. Márc. 25, 2009 5:01 pm

*Megérkezik az ebéd, mindketten elcsendesednek, hiszen koránt sem illik tele szájjal beszélni, és mivel úgy fest, mind a ketten szeretnek nyugodtan enni, így egyikük sem kezdeményez beszélgetést. Amint a vége felé közeled az evés, és Laure is lenyomta az utolsó falatjait, leteszi az evőeszközt. Utolsó korty még a narancsléből. Megvárja amíg a nő is nyugodtan befejezi az evést. Hátradől, és nem kényelmetlenséget okozó módon nézi ahogy a nő eszik. De azonnal abbahagyja amint az kényelmetlenül érezné magát, vagy bármi jelét adná ennek.*
- Megmondom őszintén lenne pár programom a mai napra, ami halasztható lenne, de örömmel venném ha csatlakozna hozzám.
*töri meg a csendet amin Christy is befejezte az evést. Időközben odalép a felszolgáló és elviszi a tányérokat, Közben megérkezik Fred is…*
- Kedves egészségükre! Szabad esetleg javasolnom desszertet vagy valamilyen italt, esetleg kávét?
* Laure Fredre néz, majd a lányra.*
- Kérnénk újra az étlapot és hátha választ a hölgy magának valamilyen desszertféleséget.
* Fred biccent, majd eltűnik a tányérokat cipelő leszedőfiúval együtt. *
- Gondolom enne valamilyen desszertféleséget, de ameddig megérkezik Fred a desszertlappal addig talán megbeszélhetnénk a továbbiakat, persze ha lenne kedve a dologhoz.
* Feltűnik a felszolgáló, és a hölgy elé tesz kinyitva egy desszertlapot, a másikat pedig Laure elé. Majd távozik*
- Bevallom őszintén, hogy egy autót szeretnék vásárolni, bár megvan az elképzelésem a márkáról és típusról, sőt még a szín is kialakult bennem, de nincs kedvem egyedül menni, illetve ahhoz nincs hangulatom, hogy elváljak öntől!
* huncut mosoly jelenik meg arcán, ahogy a lány szemébe néz, megvárja a reakciót, és folytatja.*
- Tudom, messziről jött ember azt mond amit akar, és egy idegen vagyok még önnek. De megtenné, hogy elkísér? Bevallom, örülök, hogy Mrs. Robinson elköltözött és önt találtam a szoba bejáratánál.
* Az asztal már üres, a két étlapon, Christy kávéján és Laure narancslevén kívül csak az asztalkiegészítők vannak. Sehol egy tányér, sehol egy szalvéta. Amennyiben a nő kezei elérhető távolságra vannak Laure számára, megpróbálja megérinteni, ha a nő elhúzná, akkor a kezét otthagyja és folytatja mondandóját, de ha eléri, akkor gyengéden megfogja és úgy mondja mondandóját.*
- Christy! Elkísérne? Tudom nem egy romantikus meghívás, de szeretném ha elkísérne!
* tudja, hogy nem éppen egy nő álmai randijára hívta el a nőt, de nem is lenyűgözni akarja, hanem megismerni és talán tényleg akarja, hogy a nő vele tartson ezen a úton.

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Szer. Márc. 25, 2009 9:42 pm

*Nyugodtan, csendben fogyasztja el az ebédjét, nagyon ízletesnek találja, és kiélvez minden falatot. Nem eszik gyorsan, sosem volt az a mohó, habzsoló típus. Na meg, a szervezetnek sem jó, ha gyorsan eszik sokat. Néhány kósza pillantás a férfire, miután végzett, neki még van egy kevés a tányérját. A mozdulataiból talán látszik a tökéletes nevelés, ami osztályrésze volt. Az utolsó falatok után megtörölgeti ajkait a szalvétával, majd a kiürült tányérra teszi az egymásmellé helyezett kés és villa mellé.*
- Nos, nem is tudom…
*Fogalma sincs, milyen programja lehet Laurent-nek, de nem igazán érzi úgy, hogy bele kellene ütnie az orrát. Az üzlet nem az ő világ, és mivel mással kapcsolatban lenne dolga a férfinek?*
- Egy szénsavmentes ásványvizet kérnék még.
*Szól a pincérnek, mielőtt távozna, a desszertet inkább kihagyja, nem az a kifejezett édesszájú fajta, meg úgy érzi, nem is fér belé több, na meg, a vonalaira sem árt vigyázni. Ha mindig ilyenekkel tömné magát, akkor aztán szépen nézne ki… Laurent szavaira bólint, majd várja, hogy folytassa, fölöslegesen nem fog közbeszólni. Viszont a desszertes lapot finoman félretolja, jelezvén, hogy nem kér.*
- Autót? Nos, nem is tudom. Ha tényleg nem zavarok, akkor örömmel elkísérem, nekem szabadnapom van, úgyhogy elvileg semmi akadálya. Az autókhoz azonban nem értek, maximum azt tudom megmondani, tetszik-e a színe, vagy sem.
*A huncut mosolyt nem igazán tudja hova tenni, de nem zavartatja magát miatta. Azonban az már sokkal inkább készteti pirulásra, amikor Laurent megpróbálja megfogni a kezét. Csupán egy kurta pillanatig érhet a férfi keze az övéhez, aztán zavarában nem tud mást kezdeni magával, minthogy elhúzza a kezét, és az ölébe ejti.*
- Elkísérem… romantikára meg nem is igazán van szükség, ez nem egy randevú, vagy tévednék?
*Ezt is alig bírja kinyögni nagy zavarában. Sosem tudta igazán kezelni, ha valaki flörtölni próbál vele, márpedig úgy tűnik, valami ilyesmiről van szó. Nem érzi magát kényelmetlenül, csak még szoknia kell, bár az ember azt hihetné, hozzászokott a bókokhoz, de Hollywoodban ezeknek a dolgoknak nem igazán van jelentősége és súlya, nem is szokta őket komolyan venni. Épp ezért furcsa, mikor élőben hallja… Igaz, kellemetlennek nem nevezné.*
- A desszertet én kihagyom, maga egyen csak, ha akar, utána pedig akár indulhatunk is.
*Mosolyodott el ismét, és apró bólintással köszönte meg a pincérnek a kihozott vizet, aki most éppen arra vár, hogy kérnek-e desszertet. Jobban mondva, hogy a férfi kér-e, mert ő megcsóválja a fejét, és egy „köszönöm szépen nem” kíséretében lezárja a kérdést.*
- Na és, milyen autóra is gondolt egész pontosan? Vagy ne kíváncsiskodjak, majd meglátom?

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Csüt. Márc. 26, 2009 12:05 am

*Amint a nő befejezi az evést és megbeszélik a desszert dolgot, kér egy szénsavmentes vizet. A felszolgáló kihozza, de desszertet egyikük sem kér.*
- Köszönjük szépen, a desszert a mai napon elmarad.
* a felszolgáló biccent és mosolyog, és távozik az étlapokkal. Laure kissé érzi, hol túllőtt a célon, és visszahúzza kezét. A nő szemébe néz, majd hátradől a székben.*
- Kérem, nézze el udvariatlanságom! Ne haragudjon!
* Int a felszolgálónak, hogy kéri a számlát. Közben a nő tekintetét nézi, látja, hogy helytelen volt amit tett, de már nincs visszaút, nem tud mit tenni, ami megtörtént az megtörtént.*
- Ha még mindig úgy gondolja, hogy velem tart, akkor az autószalon a Wlishire Boulvard-n van. Egy FORD autószalon, ott néztem ki az autót. De megértem, ha semmi kedve nincs velem tartani, nem is tudom miért hoztam fel. De mint mondtam, szívesen elmennék oda önnel.
* Közben a felszolgáló megérkezik egy bőrtokkal és leteszi az asztalra. Laure felnyitja és aláírja a számlát, összezárja és visszaadja a felszolgálónak.*
- Köszönöm Fred, a mai nap is kellemesen telt és köszönjük a finom ebédet.
* Feláll a székből és a nőhöz lép, hogy kihúzza a széket. Megfogja a széket, óvatosan kihúzza a nő ritmusában, és kezét nyújtja felé, hogy segítse a felállást.*
- Akkor indulhatunk is! Részemről sétálhatunk is, hiszen pár sarokra van az autószalon. Visszafelé, meg már az autóval jövünk!
* ha a nő is egyet ért, akkor részéről indulhatnak. Kifelé menet kezet nyújt Franknek és kilép az utcára. Megfordul és megvárja a nőt, hogy mellélépjen.*

Tárgy: Re: Planet Hoolywood étterem és bár Csüt. Márc. 26, 2009 6:39 pm

*A vizet hamar megissza, valamivel le kell öblíteni az ebédet. Jólesően sóhajt fel utána, és idejét sem tudja, mikor lakott ennyire jól utoljára. Persze, az is biztos, hogy este dupla ideig fog tornázni miatta otthon. A smaragdszín lélektükrök elmerülnek a másik szemeiben, amikor az hátradől a székben, és szabadkozni kezd.*
- Nyugalom… nem haragszom.
*Kedves mosoly, s abszolút nem is tűnik úgy, mint aki a haragszik. A legtöbb nő persze bizonyára elolvadt volna, ha Laurent, vagy egy hozzá hasonló férfi ilyennel próbálkozik, és talán el sem húzza a kezét. Ő nem tartozik ebbe a kategóriába, nyílván mert még túl fiatal. Közvetlen, kedves teremtés, de sosem tudta, hogy álljon a férfiakhoz, és mikor hogy kellene reagálnia. Elképzelései persze vannak, hogy mit kell tennie egy nőnek, ha el akar csábítani egy férfit… de ő még sosem próbálkozott ilyesmivel. Nyílván, mert sosem volt igazán komoly kapcsolata, kalandokba pedig tapasztalatlanul nyílván nem fog belemászni.
Kicsit elgondolkodik a számla dolgon, de, elvileg meghívták, és nem fog ragaszkodni ahhoz, hogy fizessen. Ha olyannal lenne, aki láthatólag nem olyan tehetős, hogy megengedhessen ilyesmit magának, akkor már lenne a helyzet. Azonban Laurent nyílván nem ez a kategória, hisz épp most akar kocsit vásárolni, öltönybe jár, és szállodában lakik. Szóval biztosan nem szegény.*
- Menjünk.
*Csak ennyit mondott jókedvűen, bármit is sodort elé az élet, sosem mondta azt, hogy nincs kedve… Miért ne menne el megnézni pár szép autót a férfival? Csak mert megpróbálta megfogni a kezét? Ostobaság volna. Unatkozni utált, és fogalma sincs, mit csinálhatott volna a költözésen kívül, ha most elválnak útjaik.
Még egy biccentés a pincérnek, majd felkel a székből, persze csak azután, hogy Laurent odalép segíteni neki. Elfogadja a felé nyújtott kezet, és így most összeérhet a kezük, talán ahogy az imént is szerette volna a másik. Viszont nem tart sokáig, csak ameddig fel nem áll sikeresen. Aztán ismét lesimítja a fehér szoknyát a fenekén, hogy biztosan úgy álljon, ahogy kell neki. A másik szavaira bólint egy aprót, persze, sétáljanak, sosem volt ellenére, a magassarok sem zavarja, egy ideje már megszokta. Felveszi a kabátját, majd indul ő is kifelé Laurent után.*
- Nincs is szebb egy kis sétánál ilyen csodás tavaszi napon.
*Pördült meg tengelye körül Laurent mellett, amint kiértek az épületből, és sétáltak pár métert. Olyan ártatlannak hatott… Valaki olyannak, aki még nem hagyta, hogy a világ mocska beszennyezze, foglalkozása, s a közel sem jótét lélek emberek ellenére.*
- Alig várom, hogy még jobb idő lehessen, és mehessek piknikezni… Tudom, elég régimódi dolog, de én szeretem.
*Mosolyogva fürkészte Laurent arcát, nem is tudja, olyan zárkózottnak tűnt neki a férfi… valamiért meg akarta ismerni, tudni akarta milyen, ha nem ez az öltönyös, komoly fazon. Már ha volt neki ilyen énje.*
- Na és milyen színű lesz a csodajárgány?